Nem csak a téli időszakban érvényes, hogy bármely háztartási eszköz légterében, amely valamilyen anyag elégetése mellett hőt termel, érdemes szén-monoxid jelző berendezést és füstérzékelő készüléket is elhelyezni.
A gázbojler, a sütő és a különféle fűtőberendezések mindegyike a működtetés során különféle füstgázokat termel, amely a benne zajló égés mellékterméke. A sütő kivételével ezeket az égéstermékeket kémény segítségével a szabadba engedjük, de ha a szellőzés nem megfelelő, előfordulhat, hogy a lakásban felgyűlve problémát okoznak.
A füstgázt alkotó gázok egy része az emberi szervezet által érzékelhető (vagyis észrevesszük, hogy kellemetlen a levegő és szellőztetünk), más része, mint például a szén-monoxid (CO) észrevétlen marad, hiszen színtelen és szagtalan. Emiatt érdemes a jelenlétét, illetve magas koncentrációját kimutató érzékelőt beszerezni. Hiszen a sok baleset, amelyet CO mérgezés okoz, pont annak köszönhető, hogy a helyiségben tartózkodók számára nem tűnik fel a veszély.
Nézzük, hogyan használhatók jól a füst- és szén-monoxid-érzékelő berendezések!
Amiről szó lesz
A szén-monoxid veszélyei
A szén-monoxid molekulák a belégzés után a véráramba kerülnek, ahol a hemoglobinhoz kapcsolódva megakadályozzák az oxigén felvételét. Olyan módon okoznak súlyos oxigénhiányt vagy tragikus esetben fulladást, hogy a belélegzett oxigént nem engedik az azt szállítani képes molekulákhoz kapcsolódni, így az nem jut el a sejtekhez. A CO mérgezés enyhébb tünetei a szédülés, fejfájás, koncentrációs képesség csökkenése, a súlyosabb tünetek közé a tudatzavar, ájulás, majd az agykárosodás és a fulladás tartozik.
A fa vagy földgáz eltüzelésével fűtő háztartásokban minden esetben javasolt a gyakori szellőztetés, de ha a szén-monoxid jelzőkészülék bejelez, azonnal ki kell tárni az ablakokat, és elhagyni a lakást, hogy a lehető legkevesebb mérgező gázt lélegezzük be.
A szén-monoxid-jelzők legfontosabb jellemzői
Sajnos előfordulhat, hogy a boltban kapható eszközök nem megfelelőek, ezért érdemes alaposan meggondolni, melyik készülék mellett döntünk. Az elektromos szén-monoxid érzékelő berendezések, mint kiemelt fontosságú, életmentő készülékek, a Magyar Szabvány szabályozása alá esnek, semmiképpen ne vegyünk meg olyan típust, amelynek leírásában nem szerepel, hogy megfelel a MSZ EN 50291-1 és MSZ EN 50291 előírásainak. Ezen kívül érdemes figyelembe venni a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ajánlásait, és azt, hogy az adott típus rendelkezik-e minőségi tanúsítvánnyal.
Az érzékelő berendezésekbe épített érzékelési mechanizmus eltérő lehet, ez nem feltétlenül befolyásolja a pontosságot. A tápellátás lehet cserélhető elem vagy beépített, nagy kapacitású akkumulátor, amely akár 10 évig is működőképes maradhat. Ritkábbak a hálózatról működő készülék, de ezekben is találhatók olyan elemek, amelyek áramszünet idején is biztosítják a pontos működést.
Minden CO érzékelő leírásában feltüntetik, hogy mennyi az üzemideje, ezt akkor sem szabad túllépni, ha a készülék hibátlannak tűnik. A helyes működést pedig rendszeresen ellenőrizni kell a “teszt” gomb megnyomásával (ilyenkor a készülék riasztást produkál fény- és hangjelzéssel). A modern készülékekbe már “élettartam vége” jelzést is beépítettek.
A kiválasztás előtt mindenképp ellenőrizzük, hogy a készülék által tolerált hőmérsékleti és páratartalomra vonatkozó határok összeegyeztethetőek-e a tervezett felszerelési hely sajátosságaival. Vegyük figyelembe az üzemidőt, hiszen előfordulhat, hogy két készülék közötti árkülönbséget az indokolja, hogy az egyik 7, a másik 10 évig működőképes.
A család biztonsága érdekében legyen otthon füstérzékelő és szén-monoxid-riasztó készülék is!
Milyen szolgáltatásai vannak a különféle füstérzékelőknek?
A legegyszerűbb készülékek feladata mindössze annyi, hogy jelzik, ha a CO koncentrációja meghaladja a beállított határt. A jelzés lehet fény és/vagy hang, amely megszűnik, amint a koncentráció megfelelően lecsökken.
Egyes típusok kijelzővel rendelkeznek, amelyek nem csak a CO koncentrációt, de a helyiség hőmérsékletét, az akkumulátor töltöttségét és más, informatív adatokat is kijeleznek.
Az összetettebb készülékeknek nem csak az az előnye, hogy többféle koncentrációt képesek érzékelni és azt eltérő időintervallumokban képesek jelezni, hanem az is, hogy az általuk gyűjtött információkat képesek más riasztó- és szabályozó berendezésekkel lekommunikálni. Így nem csak a ház központi tűzjelzőjével lehet kapcsolatba hozni őket, de akár az is megoldható, hogy a jelzőberendezés lekapcsolja a fűtőberendezést vészhelyzet esetén.
Hő- és füstérzékelők
A hő- és füstérzékelők (hétköznapi nyelven tűzjelzők) feladata a helyiségben keletkezett parázslás vagy tűz érzékelése a lehető legrövidebb időn belül. Ehhez optikai füstérzékelést és a benti hőmérséklet emelkedésének érzékelését alkalmazzák általában.
A kiválasztás során a fent felsorolt szempontokat érdemes figyelembe venni (a célhelyiség jellemző hőmérséklete és páratartalma valamint a kívánt élettartam függvényében).
