A hagyományos magyar ételek még mindig népszerűek. Rendszerint könnyen beszerezhető és egyszerű alapanyagokból előállíthatók, csak egy kis gyakorlatra, némi időre és megfelelő edényekre, például Bonyhádi fazekakra van szükség ahhoz, hogy ízletes ételt varázsoljunk az asztalunkra.
„Zsiradékon pirítsd meg az összevágott vöröshagymát, sózd, borsozd, majd szórd meg pirospaprikával!” – számos klasszikus magyar fogás leírása így kezdődik. Ezért nem is csoda, hogy mind a külföldiek, mind a magyarok számára ez jelenti a tradicionális magyar konyha 1×1-ét. És valóban, sokszor így ugrunk neki egy jó pörköltnek, gulyásnak, lecsónak, paprikás krumplinak vagy éppen egy babgulyásnak is.
Amiről szó lesz
A retró piros zománcosban a legfinomabb
A tradicionális fogásokhoz hagyományos eszközök is kellenek, mint amilyenek a Bonyhádi edények. A hazai gyárban készülő klasszikus piros kívül-belül zománcozott fémből készült edények nemcsak a retró feelinget adják meg, de a háziasszonyok igazi barátai is, hiszen egyszerűen és könnyen moshatók, valamint egy részük mosogatógépben is tisztítható. Az edényeket ráadásul nemcsak elektromos és gázsütőben, de akár hagyományos fatüzelésű tűzhelyben, sparhelten is használhatjuk.
Sokunk kedvence, a piros zománcozott Bonyhádi lábas
Az ünnepi húsleves Bonyhádi fazékban
A húsleves tradicionálisan a magyar családok vasárnapi vagy ünnepi étkezésének első fogása. Készülhet orjából, marha vagy tyúkhúsból, de a csirke, a kacsa vagy a liba kevésbé értékes csontos bőrös részeiből, az úgynevezett aprólékból is mennyei húsleves készíthető. A húsok és a zöldségek beszerzése mellett szükségünk van egy megfelelő méretű fazékra, amit a család létszámához igazítva kell kiválasztani. Szerencsére sokféle méretben kaphatóak ezek az edények. Egy négyfős család számára elég egy kisebb, de ha nagy vendégség számára, több személyre főzzük a húslevest, szerezzünk be nagyobbat. Egyébként is azt mondják, a húsleves, a pörkölt vagy a töltött káposzta nagyobb mennyiségben elkészítve még finomabb.
Mi, magyarok levesbetétként leginkább 4 vagy 8 tojásos tésztát főzünk ki a leveshez; a tyúkhoz cérnametélt vagy csigatészta dukál, míg az orjaleveshez inkább a kiskockát érdemes választani. Ezt a típusú tésztát a sós lobogó vízben elég pár percig főzni, majd egy tésztaszűrővel gyorsan leszűrni.
Pörkölt: Bonyhádi lábosban és bográcsban
A hagyományos magyar konyha állandó szereplői a pörköltek, paprikások, amik tyúkból, csirkéből, kakasból, sertéscombból, marhalábszárból, de akár vadhúsból, például őzből és vaddisznóból is készülhet. A pörköltalap a bevezetőben vázolt módon készül, de jót tesz az alapnak egy kis lecsó, vagy csak simán a zöldpaprika és a paradicsom alá vágva. Pörkölt készülhet lábasban bent a tűzhelyen, de aki igazán finomat szeretne enni, annak érdemes inkább bográcsban elkészíteni, hiszen a szabad tűz füstje egy jellegzetes ízt ad az ételnek. A bográcsból kissé nehezebb tálalni az ételt, az elkészült pörköltet vagy akár a húslevest is könnyebben kimerhetjük egy szedőkanál segítségével.
Különlegesen finom a pörkölt, ha szabad tűzön, bográcsban készül
Fokhagyma és a sertéslapocka házassága
Az egyre növekvő arányú baromfifogyasztás mellett sokan még mindig a sertéshúst részesítik előnyben a táplálkozás során. Az egyik népszerű, magyaros fogásához, a fokhagymás sertésszelethez is kevés összetevő kell: sertéslapocka, némi sertészsír, vöröshagyma, fokhagyma, ízesítőnek pedig só és bors. A fogás elkészítéséhez egy mélyebb serpenyőre vagy egy lábosra esetleg egy sütőtálra van szükség, de a Bonyhádi zománcozott pecsenyesütő is nagyszerű eszköz ehhez.
A zsírban lepirított hússzeleteket ízesítjük a többi hozzávalóval, kis víz hozzáadásával pároljuk, majd készre sütjük.
Bonyhádi sütőtál
Bonyhádi zománcozott pecsenyesütő az ínyencfalatok elkészítéséhez
A négyévszakos rakott krumpli
A rakott krumpli tipikusan az az étel, amelyik az év bármely időszakában jókedvvel fogyasztható. Ráadásul a család apraja-nagyját is be lehet vonni az előkészületekbe, mert bár konyhatechnikai értelemben nem bonyolult az elkészítése, az összetevők főzése, pucolása, szeletelése, rétegezése kissé időigényes. A tojásokat és a krumplit is külön-külön héjában kell megfőzni egy kisebb lábosban. Amíg ezek főnek, felszeleteljük a kolbászt, a sonkát és a szalonnát. A főtt krumplit és a tojást pucolás után szeleteljük, és elkezdődhet a sok finom hozzávaló rétegezése egy megfelelő méretű tepsiben. A tetejét tejföllel öntjük le, és sütőben összesütjük.
A nagyi almás pitéje
Ami a főételeknél a pörkölt, az a desszerteknél az almás pite: minden háztartásban megtalálható olykor, viszonylag olcsó alapanyagokból készül, és mindenkinek a nagymama süteményeit juttatja az eszébe. Az alma Magyarországon a legnagyobb mennyiségben termő gyümölcs, így viszonylag barátságos áron, és nagyobb mennyiségben beszerezhető hozzávaló. Nyersen fogyasztva a legfinomabb és legegészségesebb, de sütemények töltelékeként is kiválóan helytáll.
Az almás pitéhez egy egyszerű pite tésztát kell készíteni, amihez csak liszt, zsiradék (zsír, margarin vagy vaj), cukor és víz kell. Az almákat hámozás után lereszeljük, majd a levét kinyomkodjuk. Ezt a 100 százalékos frissen préselt almalevet minden praktikus nagymama egy jó kis zománcos bögrében összegyűjti, és az unokájának adja. Az almát, ha szükséges, cukrozzuk, megszórjuk fahéjjal, és kissé megpároljuk. A kétfelé osztott tésztát kinyújtjuk, az egyiket alulra tesszük a tésztasütő tepsibe, majd jöhet az alma, amit a másik tésztával betakarunk. A tetejét megszurkáljuk, hogy a gőz ne repessze meg a tésztát, és aranybarnára sütjük. A sima zománcos tepsiben is kiválóan elkészül, de választhatunk tapadásmentes sütőedényt is.
A klasszikus Bonyhádi tésztasütő tepsi
A régi magyar konyhák állandó kelléke, kihagyhatatlan edénye volt a füles tál, ami rendkívüli sokoldalúságával vívta ki ezt a címet. A pite elkészítésekor a tészta összegyúráshoz vagy az alma reszeléséhez is jól használható a tál.
