A zöld növények – fák, bokrok, cserjék, terülők és évelő virágok – kellemesebb mikroklímát teremtenek, segítenek a víz megtartásában aszályosabb időben is, csökkentik a ház körüli hőmérsékletet.
Az egyre forróbb, egyre szárazabb nyarak és a klímaválságról szóló hírek mind figyelmeztető jelek arra vonatkozóan, hogy a felelősség mindenkié. Sokan úgy gondolják, hogy csak a döntéshozók, az ipari létesítmények tulajdonosai, a tudósok, szakemberek tehetnek valamit azért, hogy a Földet megmentsük. Pedig mindannyian tehetünk azért, hogy szűkebb környezetünkön változtassunk, egyfajta egyedi mikroklímát alakítsunk ki, ahol a legforróbb nyári napok is elviselhetők, ahol a sűrű növényzet megtartja a csapadékot, ahol menedéket nyújthatunk a beporzó rovaroknak, és ahol megtermelhetjük magunknak a gyümölcsöket vagy veteményezhetünk.
Sok szó esik lakásunk energiahatékonyságról, az energiatakarékos életmódról, de kevesebb a zöld környezet fontosságáról.
Nem csak a családi házak kertjeit alakíthatjuk át „minél kevesebb beton és minél több fa” jelszóval, de ahol csak mód van rá, a városokban is létrehozhatunk közösségi kerteket, és az önkormányzatokkal egyeztetve a házunk előtti területet is zöldíthetjük. Az erkélyeken, loggiákon, teraszokon, gangokon is hasznosak a zöld növények, csakúgy, mint a társasházak közös udvarain.
A fák, bokrok, zöld növények lekötik a szennyező anyagokat, oxigént termelnek, feldolgozzák a szén-dioxidot, párolgásuk során hűtik a levegőt, lombjukkal árnyékolnak.
Amiről szó lesz
Alakítsuk oázissá kertünket zöld növényekkel!
Azokban a családi házas kertekben, ahol már néhány évtizede elkezdődött a tudatos fásítás, a portára belépve meglepődve tapasztalhatjuk, hogy érezhetően jó néhány fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint az utcán. Ez egyfajta saját élettér, ahol örökzöldek, lombhullató fák és cserjék, a kiszáradást védő talajtakarók, a napsütötte helyeken gyümölcsfák vannak.
Nekünk is lehet ilyen kertünk! Készítsünk tervet kertünk átalakításáról, elsősorban arról, milyen fákat akarunk ültetni, mert ezek helye határozza majd meg a többi növény helyét is. Figyeljünk arra, hogy a gyümölcsfák elegendő napfényt kapjanak, emellett legyen olyan terület, ahol délutánonként hűsölhetünk. Kerüljük a kiterjedt, kopár területeket, ahol teljesen le van nyírva a fű, mivel ezek a nyári forróságban kiszáradnak, kiégnek. Ugyancsak kerülendő a teljes udvar vagy kert lebetonozása, illetve térkövekkel való kirakása.
A tervezést és a növények megvásárlását követően a beteg fákat, növényeket távolítsuk el. Egyengessük el a talajt, vagyis készítsük elő a helyet a beültetésre. Erre az őszi hónapok kiválóan alkalmasak, már tavasszal kellemesebb lesz a környezetünk, nyáron pedig hónapról hónapra figyelhetjük, hogyan lesz egyre dúsabb és zöldebb a kertünk.
A kerti munkához elengedhetetlenek a megfelelő eszközök. Érdemes számba venni, mire lesz szükség, nem csak az átalakítás során, de később a folyamatos kertgondozás idején is.
Nézzük meg, van-e erős, kiváló minőségű metszőollónk és kézi fűrészünk , amivel a kisebb és nagyobb gallyakat le tudjuk vágni. Kézi ágvágóra is szükségünk lesz, valamint egy láncfűrészre a nagyobb ágak eltávolításához és darabolásához, végül egy gereblyére a felület megtisztításához.
Üde látványt nyújt a kert a zöld növényekkel
Milyen zöld növényt ültessünk?
Legyen a természet a minta, ahol többféle növény él együtt. Nekünk is meg kell találnunk a talajhoz, az éghajlathoz illő, egymás mellett jól érvényesülő zöldeket. Nézzünk utána annak is, melyek az őshonos fák, illetve az egyszerre fagytűrő és szárazságtűrő (nem invazív) fajok. Ugyanis azoknak van a legnagyobb esélyük arra, hogy szépen fejlődjenek, és ne pusztuljanak ki néhány év múlva.
Sajnos a hazai kerttulajdonosok rosszul jártak a smaragd tujával, ami bár szép, mutatós, takar, és a zöldjével hűsíti a környezetét, nem őshonos örökzöld, eredetileg hűvösebb és főleg párásabb éghajlatra született. Ráadásul nem tudja felvenni a versenyt a klímaváltozással, és újabban a boróka-tarka díszbogár sem kíméli. Mivel sem a hőséget, sem a szárazságot, sem a kártevőket nem viseli el, akadnak olyan kertek, ahol egymás után kellett kivágni őket. Ezért például ennek a tujának a telepítése nem ajánlott.
Örökzöldek
A kert akkor igazán mutatós, ha változatos a növényzet: a vagy csak gyümölcsfákkal vagy szinte csak örökzöldekkel teleültetett kert helyett találjuk meg a kellő egyensúlyt, és adjunk helyet lombhullató fáknak, cserjéknek, télizöld növényeknek, és valóban, ha lehet, minél több gyümölcsfának is.
Az örökzöldek számos előnyös tulajdonsággal rendelkeznek. Egész évben díszítenek, remek hátteret adnak a színes növényvilágnak, csökkentik a szálló por koncentrációját, különösen a tűlevelűek. Hosszú életűek, nagyra nőnek, árnyékot adnak, tisztítják a levegőt. A hazai kertekbe érdemes lesz újra ültetni például a lucfenyőt, aminek elég jó az ellenálló képessége. Természetesen az elmúlt évek tartósan csapadékmentes nyarai miatt bőségesen öntözni kell. Jó tudni, hogy a fenyő alatt csak az árnyéktűrő fűfajták maradnak meg, rendszeres gereblyézés, és a szokásosnál ritkább fűnyírás mellett.
Néhány örökzöldet tehát érdemes a kertünkbe ültetni. Ilyen a rég elfeledett, de nagyon hálás keleti tuja, a tiszafa, a borókafélék, a babérmeggy és a gyorsan növő, igénytelen, rendkívül mutatós korallberkenye.
Lombhullatók
Ürge-Vorsatz Diána klímakutató szerint most kell elültetni azokat a fákat, amik később élhetővé teszik az otthonunkat. Mert, ahogyan fogalmazott, a mostani, extrém hőhullámokkal tarkított nyár, lehet, hogy hátralévő életünk egyik leghűvösebb nyara volt.
A lombos fák védelmet nyújthatnak otthonunknak a hőség ellen, ők a felelősek a kellemes árnyékért. Az ősz ezek ültetésének is kedvez, ezért most érdemes ennek figyelmet szentelni. Keressünk gyorsan növő, sűrű lombkoronájú fákat.
Szinte sűrű sátrat növeszt a szívlevelű szivarfa, hatalmasra nő a magas kőris, viszonylag gyorsan árnyékot ad a fűzfa, a diófa és a hársfa.
Igazi kis zöld oázissá alakíthatjuk a kertet! Fotó: Sigmund/Unsplash
Gyümölcsöket a pihenőkertbe is!
A pihenőkertek térhódításával a gyümölcstermő fák és cserjék háttérbe szorultak. Pedig a díszítő növények és a gyümölcsök jól megférnek egymás mellett a kertben, még növelik is a szépségét, különlegességét, arról nem is beszélve, hogy mennyi munkát, menedéket jelentenek tavasszal, virágzásuk idején a rovaroknak.
Néhány bogyós gyümölcs, mint például a málna, a szeder, az áfonya, az egres, ami éppen elég egy családnak, jól megfér a lombhullató cserjék között.
Visszatérhetnek kertjeinkbe az őshonos gyümölcsfák is, amelyek nagy valószínűséggel szépen fognak fejlődni és termést hozni. Ültethetünk például cseresznye, körte, meggy, szilva, napsütötte helyeken kajszi vagy őszibarack fákat.
A gyümölcsfák ültetési ideje a késő ősz. Fontos, hogy még a fagyok előtt begyökeresedjen, ezért november után már nem javasoljuk a gyümölcsfa elültetését. Az ültetőgödör ásásához ásólapát, ültetés utáni úgynevezett iszapoláshoz nagyobb méretű locsolókannát vagy vödröt ajánlunk.
Gondozásuk már az ültetés utáni metszéssel kezdődik, a következő években ezt már december-január környékén elkezdhetjük, az időjárástól függően.
Az éltető víz
Öntözés nélkül egy kert sem vészeli át a legforróbb napokat. A kerti fúrt kút, most főnyereménynek számít, de a víz eljuttatásához megfelelő eszközök szükségesek. Az őszi, téli hónapokban megkezdhetjük ezek beszerzését, vagy a régiek lecserélését.
A vizet a kerti szivattyú juttatja fel, amelyhez a locsolótömlőt csatlakoztatjuk. Tömlőből érdemes a csavarodásmentes változatot vásárolni, sok bosszúságtól kíméljük meg magunkat. Ne feledkezzünk meg a locsoláshoz a szórófejekről és a csatlakozókról se!
Mindenképpen gondoskodjunk védőruháról is a kerti munkákhoz, a legjobb, ha tartunk otthon gumicsizmát és védőkesztyűt is.
Használjuk ki az őszi heteket, hónapokat, újítsuk meg, frissítsük fel a kertünket, készüljünk tudatosan a jövő nyárra!
Fotó: Martin Kníže/Unsplash
