A műhely – legyen akár egy komoly felszereltséggel rendelkező, valamilyen szerelési munkára szakosodott munkahely, akár egy amatőr barkácsműhely vagy egy háztartás kis szerelősarka – olyan helyiség, ahol számos szerszámot, szereléket, alkatrészt és egyéb apróbb-nagyobb eszközt és gépet használunk. A tárolórendszerekkel a balesetektől is megóvhatjuk magunkat.
A szerszámok között mindenképpen érdemes rendet tartani, valamilyen rendszert kitalálni, és ehhez különféle rendezőket, polc- és fiókrendszert, akasztókat, tárolókat alkalmazni.
Nem az a rendszerezés egyetlen oka, hogy máskülönben nehezen találjuk meg, amire éppen szükségünk van, hanem az is, hogy az összevisszaságban heverő szerszámok általában sokkal több helyet foglalnak el, ráadásul balesetveszélyesek lehetnek.
Amiről szó lesz
Miért fontos, hogy rend legyen a műhelyben?
Gyakori, hogy egy konkrét szerszámra hirtelen lesz szükség, és ilyenkor minden perc számít. Így nem mindegy, mennyi idő alatt vagy milyen nehézségek árán tudjuk megtalálni. Ha elromlik egy vízcsap, és az elzáráshoz csavarkulcs vagy fogó szükséges, akkor a víz addig fog spriccelni szanaszét, amíg a szükséges eszköz elő nem kerül. Ha nem sikerül percek alatt előkeríteni, vagy egyáltalán nem sikerült megtalálni, a víz csak folyik, és eláztat mindent, amíg megérkezik a segítség.
Ha áramszünet áll be váratlanul, és sötétbe borul a lakás, nem mindegy, azonnal tudjuk-e, hol kell keresnünk a zseblámpát, és ha meglazul egy polc tartócsavarja, és meg kell tartanunk, vagy bent ragadunk egy elromlott kilincs miatt, az sem érdektelen, hogy a családtagjainknak el tudjuk-e magyarázni, hogy a műhely melyik részében, melyik tároló melyik fiókjában találják a szükséges szerszámot.
Miért gond a rendetlenség a műhelyben, szerszámoskamrában?
Sokan a műhely asztalon, egymás hegyén-hátán, teljes káoszban tartják a szerszámokat, hangoztatva, hogy a „művész a rendetlenségben is látja a rendszert”. E gondolatmenetbe több oldalról is beleköthetünk, hiszen a kazalban heverő szerszámok elfoglalják a helyet a szereléstől, útban vannak egy-egy nagyobb teret igénylő munka során, ugyanakkor ha épp egy alulra szorult eszközre van szükségünk, az sok idő, energia és nem egy esetben balesetveszélyt okozó helyzet, ha előbb le kell pakolnunk róla, hogy magunkhoz vehessük.
Ha ezt a „rendszert” polcok egész során vagy esetleg fiókokban is alkalmazzuk, még rosszabb a helyzet, hiszen a polcról ránk borulhat a káosz, a fiókban turkálva ilyen-olyan sérülést szerezhetünk, leszakadhat az alja stb. A rendezetlen műhelyben a legnagyobb veszélyben azok lehetnek, aki nincsenek tisztában azzal, hogy mi van az egyes kupacokban: a betévedő, kíváncsi gyerek, a lelógó drótokba beakadó kutya, a sarokba összedobált tárgyak közé beszoruló macska.
A mérgező vegyszerek (oldószerek, hígítók, szerszámolajok, benzin stb.) életveszélyesek lehetnek, a kifolyó festékek „csak” bosszúságot okoznak.
A rendetlenség a műhelyben balestveszélyes – Fotó: Nicol Smit/Unsplash
A rend alapja
Ha kialakítunk egy rendszert, a rendet hosszabb távon is könnyebb fenntartani, hiszen miután elővettünk és használtunk valamit, semmivel se kerül nagyobb erőfeszítésbe ugyanoda visszatenni, mint lehajítani az asztalon levő káosz tetejére. Persze előzetesen energiabefektetés szükséges ahhoz, hogy a műhely praktikus rendjét megtervezzük, kialakítsuk, majd beszerezzük a szükséges polcokat, fiókokat, szerszámos szekrényt és akasztókat, felszereljük őket és elrendezzük a holminkat. De hosszabb távon mindenképpen időt nyerünk ezzel.
Ötletek a tárolás és rendszerezés megtervezéséhez
A műhely rendszerének kialakítása során egyszerre érdemes végiggondolni az ott folyó tevékenységeket a nagyobb, átfogó folyamatoktól a kisebbekig. Vegyük végig, jellemzően mire használjuk a műhelyt, mit csinálunk, lehetséges-e az egyes tevékenységek vagy munkafázisok szerint csoportosítani a szerszámokat. Vannak-e olyan különálló sarkok, asztalok vagy éppen gépek (pl. emelő, satu), amelyek környékére érdemes kiválogatni és ott elrendezni a konkrétan ott használatba kerülő szerszámokat? Ha külön asztalon végezzük valaminek az összeszerelését, lyukasztását, kalapálását és egy másik „részlegen” kerül festésre, kézenfekvő, hogy az egyik helyen tároljuk a kalapácsot, fúrót, villáskulcsokat és a másikon az ecseteket meg a festéket, hígítót.
Tematikus csoportosítás
Ha a műhelyünkben nem zajlanak jellegzetes és konkrét tevékenységek (mert egy hétköznapi háztartás szimpla garázsáról van szó, ahol néha szerelünk, néha festünk, néha virágot ültetünk), akkor érdemesebb a szerszámokat tematika szerint csoportosítani. Egy polcra rakhatjuk az elektromos eszközöket (fúró, csavarbehajtó, hőlégfúvó stb.), fiókos szekrényben a szerszámokat (kalapács, véső, fogók és kulcsok), egy kétajtós szekrény polcain a festékeket és egyéb üvegben tárolt dolgokat helyezhetjük el, és egy fiókos tárolóban vagy barkács dobozokban és boxokban az apróságokat (szegecsek, szegek, csavarok és társaik) tarthatjuk praktikusan és biztonságosan.
Gyakran használt eszközök a műhelyben
Érdemes végiggondolni, hogy vannak-e olyan szerszámok, amiket igen sűrűn használunk. Mert ezeket nem érdemes fiók mélyére rejteni, jobb helyen vannak egy nyitott polcon vagy akasztós rendszerű szerszámfalon, hiszen onnan csak lekaphatjuk őket, ha kellenek, nem kell húzni, nyitni, adott esetben a szekrény elől eltolni, elpakolni dolgokat. Ugyanakkor nem érdemes túl sok mindent nyitott tartókon tárolni, mert ezek portalanítása kivitelezhető elég alapossággal, és ha a műhely klímája nem megfelelő, akkor ki vannak téve a korróziónak is.
Hordozható legyen a szerszámkészlet
Ha vannak olyan tevékenységek, amelyeket a műhelyen kívül végzünk (pl. kertrendezés, autószerelés), akkor mindenképpen szükség lesz egy mobilizálható szerszámtartóra. Ez lehet füles szerszámosláda, ha kevesebb eszköz kell, de lehet akár kerekes szerszámosláda is, amit magunk után húzhatunk. Ha a munkavégzéshez mászni kell vagy más ok miatt szükség lehet a kezünkre, érdemes megfontolni egy szerszámtartó öv vagy vállpánt beszerzését is. Hogy ennek a mobil tartóeszköznek a tartalma egy állandó összeállítás legyen vagy éppen mindig indulás előtt, alkalmilag válogatjuk össze, azt az dönti el, hogy milyen rendszerességgel végezzük ezt a műhelytől távoli tevékenységet. Ha sokszor megyünk, sok szerszám kell, amelyek összeszedegetése hosszú időt venne igénybe vagy éppen sok apró dologról van szó, aminek a ki-bepakolása macerás, érdemes a doboz tartalmát állandósítani, vagyis külön példányt vásárolni mindenből és nem a műhely berendezéséhez tartozó eszközöket mozgatni.
Milyen tárolóeszközöket válasszunk a műhelyünkbe?
A takarítás és a szerszámok tisztítása miatt érdemes meggondolni azt is, hogy a rendszerben a lehető legkevesebb nyitott tárolóeszközt alkalmazzuk, és a csukható tárolókat rendszerint zárjuk is be. Hiszen a nyitott polcokra száll a por és egyéb szemcsés vagy szilárd anyag, amely a műhely használata során keletkezik (fémpor, forgács, olajgőz).
Tárolórendszer rendkívül sokféle létezik a piacon, a hétköznapi célokra kialakítottaktól a profi felhasználásra tervezett nagy teherbírású, ellenálló darabokig. Nyitott polcok, kisebb-nagyobb (vagy éppen sekélyebb és mélyebb) fiókok, rekeszekkel vagy anélkül, falra vagy szekrény belsejében elhelyezett akasztók és kampók széles választéka várja, hogy közreműködhessen saját műhelyünk rendjének kialakításában. Az apró alkatrészek elhelyezésére sok kis fiókot tartalmazó vagy éppen számos rekeszt egyedi fedéllel lezáró nagy fiókkal operáló tárolókban helyezhetünk el.
Sok szerszámgyártó cég forgalmaz saját termékeihez szolgáló tartórendszereket, amelyek alkalmasak például egy cserélhető fejű szerszám géptestének és összes fejének átlátható tárolására.
A megfelelő rendszerezéssel még a munkafolyamatokat is felgyorsíthatjuk – Fotó: Elizabeth French/Unsplash
